Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.
Jn 1,1-5.
VILÁGOSSÁGBAN JÁRNI
Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn 8,12)
Amikor 1940 januárjában új farmra költöztünk, nyolcéves világom nagyobb és ijesztőbb lett, mint valaha. Vacsora után apám kihívott, hogy rendezzük el az állatokat éjszakára. Útközben apám petróleumlámpája himbálózott, és a fénye úgy mozgott előre-hátra, mintha élne. Az árnyak mintha távolodtak és egészen közel jöttek volna hozzám. Félelmemben felkiáltottam: Apa! Azonnal megállt, és odaszaladtam hozzá. Apám kissé nevetve mondta: Ne félj, csak addig menj, amíg a fény elér.
Ahogy földi apám megvigasztalt, úgy mennyei Atyánk is velünk van félelmeinkben, amikor el akar borítani a sötétség. Fenti igénk alapján, ha Jézust követjük, nem járunk sötétségben.
Az esti hírek tele vannak a gazdasági feszültségekkel, terrorizmussal, természeti katasztrófákkal, a családunk jövőjének bizonytalanságával; és a sötétség elborít minket. De Krisztus világossága még a legsötétebb pillanatokban is előttünk jár, és a sötétségben fénylik, és a sötétség nem tud felülkerekedni. Nem kell félnünk. Krisztus szüntelen gondoskodik a világosságról, amiben biztonságot és nyugalmat lelünk.
Imádság: Atyánk! Ha nem is látjuk tisztán a jövőt, vigasztal minket jelenléted, és hogy megvilágítod utunkat. Ámen.
Jézus kiküldött minket, hogy megosszuk fényét a világban.
Jack D. Kendall (Iowa, USA)
