2014. augusztus 12. kedd

A húsvét ünnepe előtt Jézus jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig. És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt, Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat?" Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted." Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám." Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!" Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind." Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."
Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek? Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok."

Jn 13,1-13.

ISTEN GYERMEKE

Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Mk 10,45)

Családom egy új városba költözött. Nehezen találtam munkát. Végül elfogadtam egy alacsony fizetéssel járó, részmunkaidős állást, a helyi könyvtár takarítását. Azt reméltem, csak ideiglenes lesz, de több mint egy éve tart. Ennek következtében önbecsülésemet kezdtem elveszteni. Megalázó volt számomra ez a munka. Egyre keserűbb és sértettebb lettem.
Egyik reggel a Bibliában arról olvastam, hogy Jézus megmosta tanítványai lábát - olyat tett, ami rendszerint a legalacsonyabb beosztású szolgák feladata volt. Ez juttatta eszembe, hogy Jézus követendő példát állított elénk e szolgai cselekedettel. Rájöttem, önző énem sugallta nekem, hogy a munkám méltóságomon aluli, hogy a világ mércéjéhez és nem Isten értékrendjéhez viszonyítottam magam. Amint Jézus példáján elmélkedtem, kezdtem másképp látni a dolgomat.
Ez a munka alázatosságra tanított. Tisztává és hívogatóvá tenni a könyvtárat, igenis fontos szolgálat. Fizetésem csökkentette anyagi terheinket, a részmunkaidős beosztás pedig lehetővé teszi, hogy több időt töltsek a kisfiammal. Még ha nem is találok örömöt a takarításban, büszke lehetek arra, hogy jól végzett munkámmal másokat szolgálok. Értékes vagyok, ha nem is a konkrét munkámtól, hanem mert Isten gyermeke vagyok.

Imádság: Kegyelmes Istenünk, segíts követnünk Jézus példáját, és másokat örömmel szolgálnunk. Ámen.

Mindnyájunk korlátlan értéke, hogy Isten gyermekei vagyunk.
Julie Calleja (Michigan, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ELÉGEDETLENEK MUNKÁJUKKAL!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2014 Augusztus
Ke Sze Cs Szo Va
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

captcha 

Bejelentkezés

Legújabb kommentek