Hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra. Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.
Fil 3,10-14.
A TŐLÜNK TELHETŐ LEGJOBB
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. (Jn 15,5)
Szeretek atlétikát nézni. Különösen izgalmasnak tartom a versenyeket; a feszültséget, amivel várják a kezdőlövést; a futók látványát, akik megfeszülnek, hogy nyerjenek, és minden figyelmükkel a célszalagra összpontosítanak. Jó érzés örülni a nyerteseknek, ahogy ott állnak, hogy megkapják a jutalmukat. Azoknak a sportolóknak is örülünk, akik megdöntik saját rekordjukat, még akkor is, ha nem nyernek. Velük ünneplünk, amikor megtudják, hogy jobban teljesítettek, mint valaha.
Ehhez hasonlóan keresztyén tanítványként törekedhetünk arra, hogy minden nap egyre jobban szolgáljuk Istent. Mivel közösségben élünk az Úrral, igyekezhetünk, hogy minden nap a tőlünk telhető legjobbat nyújtsuk számára. Hiszen Jézus arról beszél a Jn 15,5-ben, hogy benne élünk, a szőlőtőkéjének vesszeje vagyunk, ő táplál minket, és tartós gyümölcsöt termünk. Minden energiánkkal kitarthatunk, míg a cél felé futunk, hogy igazán egyek legyünk Jézussal.
Imádság: Kegyelmes Istenünk, segíts a mai napon, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtsuk számodra! Ámen.
Ma a tőlem telhető legjobbat nyújtom Istennek.
Bill Willis (Új-Dél-Wales, Ausztrália)
