Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma:
minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!
Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.
Jó az ÚR a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
Jó csendben várni az ÚR szabadítására.
JSir 3,22-26.
ISTEN HOZOTT ÚJRA ITTHON
Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy. (1Móz 28,15)
Nemrégen, tíz éven belül először, tengeren túlra mentünk nyaralni feleségemmel. Nem akartam magammal vinni nehéz Bibliámat, ezért vásároltam egy Újszövetséget Zsoltárokkal és a Példabeszédek könyvével kiegészítve. A Csendes Percekről sem feledkeztem meg, azzal a szándékkal csomagoltam be, hogy minden nap megtartom majd a szokásos csendességemet.
Bár az utazás csodálatos volt, hét napot voltunk távol, de az egész egy nagy rohanásnak tűnt. Amikor találkoztam 32 év óta nem látott két testvéremmel, és ellátogattunk a régi házunkba a világ másik végén, nem volt időm Bibliát olvasni és csendességet tartani. De a jó szándék megvolt bennem.
Micsoda öröm volt visszatérni Ausztráliába, és naponta két-három meditációt elolvasva, utolérni magam, és belemerülni újra Isten igéjébe! Új lendületet nyertem, és arra is rájöttem, bármilyen közel vagy távol is vagyunk tőle, vagy legyen bármi is az ok, ami miatt elhanyagoljuk a vele való közösséget, Isten mindig visszavár bennünket. Mindig türelmes és visszafogadó, Isten örvendezik a jelenlétünkben.
Imádság: Istenünk, köszönjük állandó jelenlétedet az életünkben. Bocsásd meg, amikor eltávolodunk tőled. Ámen.
Isten mindig kész visszafogadni bennünket.
John Porter (Új-Dél-Wales, Ausztrália)
