Az ifjú Sámuel pedig az ÚR szolgája volt Éli felügyelete alatt. Abban az időben ritkaság volt az ÚR igéje, nem volt gyakran látomás. Egy napon az történt, hogy Éli a szokott helyén feküdt. Szeme már homályosodni kezdett, alig látott. Az Isten mécsese még nem aludt el, és Sámuel ott feküdt az ÚR templomában, ahol az Isten ládája volt. Az ÚR szólította Sámuelt, és ő így felelt: Itt vagyok. Majd odafutott Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ő azonban így válaszolt: Nem hívtalak, menj vissza, feküdj le! Elment tehát, és lefeküdt. De újra szólította az ÚR Sámuelt, Sámuel pedig fölkelt, odament Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ő azonban így felelt: Nem hívtalak, fiam, menj vissza, feküdj le! Sámuel még nem ismerte az URat, mert az ÚR még nem jelentette ki igéjét neki. Az ÚR azonban harmadszor is szólította Sámuelt. Ő pedig fölkelt, megint odament Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ekkor értette meg Éli, hogy az ÚR szólítja az ifjút. Azért ezt mondta Éli Sámuelnek: Menj, feküdj le, és ha újból szólít, ezt mondd: Szólj, URam, mert hallja a te szolgád! Sámuel elment, és lefeküdt a helyére. Az ÚR pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád.
1Sám 3,1-10.
CSENDESEDJ EL!
Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! (Zsolt 46,11)
Tízéves unokám nagyon szeret beszélni, így az apukájától gyakran hangzik felé a kérés: "Csendben tudnál maradni, csak öt percig?" Ő azonban csak akkor értette meg igazán, miért is van az apukájának szüksége rá, hogy néha kicsit ne beszéljen, amikor egy délutánt az ötéves unokatestvérével töltött, aki szintén nagyon szeret beszélni. Megtapasztalta ugyanis, hogy lehetetlenség úgy koncentrálnia a videojátékra, hogy a kis unokatestvére áll mellette, és folyamatosan csacsog. Végül letette a játékot, odajött hozzám, és azt mondta: "Mama, most már értem, apa miért szokott megkérni, hogy maradjak egy kicsit csendben."
Rájöttem, hogy nekem is nagy hibám, hogy túlságosan sokat beszélek, amikor Isten elé járulok. Bár alapjában véve csendes vagyok, imádság közben én uralom a beszélgetést, sorolva a dicsőítés- és kívánságlistámon szereplő dolgokat. Még bibliaolvasás közben sem mindig arra figyelek, hogy "halljam" is, amit olvasok. Ezért nehezen értem meg az üzenetet, amit a Szentlélek mondani akar nekem.
Isten azt parancsolta a Mk 9,7-ben: "Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!" Ezért újult vággyal mondhatjuk Sámuel szavait, "Szólj, mert hallja a te szolgád." (1Sám 3,10)
Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy imádság közben megálljunk, és téged is meghallgassunk! Ámen.
Isten bölcsessége a csendes egyedüllét pillanataiban adatik.
Carol Forehand (Kentucky, USA)
