Kiálts, ne sajnáld a torkod! Harsogjon hangod, mint a kürt! Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne, Jákób házának, hogy mi a vétke!
Ők minden nap keresnek engem, szeretnék megismerni utaimat, mint egy olyan nép, amelynek tettei igazak, és nem hagyja el Istene törvényét; igaz döntéseket kérnek tőlem, szeretnének Istenhez közel lenni.
Miért böjtölünk - mondják -, ha te nem látod meg, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla? De hiszen ti a böjti napokon is megtaláljátok kedvteléseteket, mert robotosaitokat hajszoljátok.
Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök, sőt bűnösen, ököllel verekedve. Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma illenék, nem úgy, hogy meghalljam hangotokat a magasságban.
Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, zsákba öltözik, és hamut szór maga alá, azt nevezed böjtnek, és az ÚR kedves napjának?
Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot!
Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!
Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az ÚR dicsősége lesz mögötted.
Ha segítségül hívod az URat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul,
ha kenyeret adsz az éhezőnek, és jól tartod a nyomorultat, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény.
Az ÚR vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti, olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.
Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá.
Ézs 58,1-12.
HAMVAZÓ SZERDA
Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket... Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat! (Ézs 58,6-7)
Mindig úgy gondoltam a nagyböjtre, hogy olyankor lemondok valamiről; vagy egy ebédről, vagy valamiről, amit szeretek, mondjuk cukorkáról vagy kávéról. A közösségünkben a szokásos kérdés, hogy miről mondasz le nagyböjtben? Nem is gondoltam arra, hogy mást is tehetek, amíg egy nap Ézsaiás könyvében ezeket az igéket olvastam. Még aznap reggel Isten példát is adott erről az igeszakaszról.
Épp a munkahelyemre tartottam, amikor észrevettem egy rosszul öltözött szakállas férfit egy forgalmas útkereszteződésben. Egy táblát tartott a kezében, amelyen ez volt: "Hajléktalan veterán vagyok, kérem, segítsenek!" Azonnal eszembe jutottak Ézsaiás szavai, hogy milyen böjt tetszik Istennek: "oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat!" Segítettem azon az emberen, lehetőségeim szerint.
Nagyböjti szokásom aznap megváltozott. Már nem úgy böjtölök, hogy lemondok valamiről, hanem úgy, hogy valamit adok annak, aki szükséget szenved.
Imádság: Drága Urunk! Segíts ebben a nagyböjti időszakban túllátni önmagunkon, és adni annak, aki szükségben van! Jézus nevében imádkozunk. Ámen.
Böjtünk során Isten segít észrevenni és megsegíteni a szükségben lévőket.
Edward L. Kelly, Jr. (Iowa, USA)
