Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok. Mert mindezeket a világ pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is megadatnak nektek.
Lk 12,22-31.
EGYSZERŰ CSODÁK
Ne féljetek: ti sok verébnél értékesebbek vagytok. (Mt 10,31).
Egy napsütéses délután a számtalan problémámon töprengtem. Néhány héttel azelőtt küldtem szét álláspályázataimat - eredménytelenül. Semmi további kilátás nem maradt. Közben folyton az járt a fejemben, hogy minden barátom karriert csinált. Letört voltam, elakadtam. Aztán szétnéztem, és megláttam Isten kezének munkáját éppen magam előtt. Gyönyörű nap volt. Felpillantottam a Sindoro és a Sumbing hegyre, sőt még a Dieng-fennsíkot is láttam, és mindez annyira átütő és varázslatos volt. A napfény arany sugarai átmelegítettek. Hallottam a madarak énekét, és a hűs délutáni szellő ráébresztett: attól, hogy terheimet cipelem, Isten nem hanyagol el. Isten megörvendeztetett ezekkel a kis meglepetésekkel. Elém tárta az apró csodákat, amelyeket minden nap láttam, csak ritkán vettem észre. Amint észrevettem Isten alkotásait, eszembe jutottak Jézus szavai: "Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!" (Lk 12,24)
Isten szeretettel gondoskodik minden teremtményéről: madarakról, virágokról, hegyekről és különösen rólunk. Noha problémáink nem szűnnek meg, mindig tudjuk, hogy az a kéz, mely gondoskodik a madarakról és a virágokról, ugyanaz, mely megtart bennünket. Nagyon áldottnak éreztem magam. A bajok jöhetnek és mehetnek, de mindezeken át megtart a gondviselő Isten.
Imádság: Urunk, köszönjük szereteted, mely segít aggodalom és félelem nélkül szembenézni problémáinkkal. Ámen.
Isten szeretete megnyilvánul a természet csodáiban.
Yohana Defrita Rufikasari (Közép-Jáva, Indonézia)
