Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.
Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig, és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: "Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad."
Zsid 12,1-6.
ZÁRT KAPUK
A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. (Zsid 11,1)
Egy csodálatos túrát terveztünk az erdővel borított hegyvidéken. Az útjelek az út elején teljesen világosnak látszottak. Mégis elhibáztunk egyet, és elvétettük az ösvényt. Amikor visszataláltunk a helyes ösvényre, az egy bezárt kapuhoz vezetett. Csalódottan megadtuk magunkat, és azon voltunk, hogy visszafordulunk. De aztán embereket láttunk velünk szemben jönni az ösvényen, a kapun túlról. Nem vettük észre azt a nagyon keskeny átjárót a kapu mellett, amelyen meg lehetett kerülni ezt az akadályt, és gond nélkül át lehetett rajta jutni.
Később erre a helyzetre visszaemlékezve rádöbbentem, hogy az, ahogyan eltévesztettük az előre vezető utat, nagyon hasonló ahhoz, ahogyan megélem a hitemet. Néha úgy gondolom, hogy áthatolhatatlan problémák és gondok falával nézek szembe. Közben annyira igyekszem kiutat találni, hogy eltévesztem a megoldást, amelyet az Úr már előre elkészített. Rájöttem arra, hogy ahelyett, hogy engednénk a félelemnek és az elbátortalanító körülményeknek, melyek visszatartanak, bízhatunk Istenben, aki képes olyan helyzetekben is cselekedni, amelyekben mi nem látunk kiutat.
Imádság: Urunk, köszönjük, hogy te vagy a biztonságos út a nehézségekkel szemben. Nyisd meg a szívünket és engedd, hogy a zárt kapukon túlra lássunk az életünkben! Ámen.
Amikor lehetetlennek tűnik, Isten megmutatja az előre vezető utat.
Elisa Boetti (Piedmont, Olaszország)
