Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.
Ef 5,15-17.
A HÁTRALÉVŐ IDŐ
Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! (Zsolt 90,12)
Fiatalkoromban a nyár végtelen hosszúságúnak tűnt. Most, hogy a 65. életévemet is betöltöttem, már nem ez a helyzet. Különösen akkor veszem észre az idő múlását, amikor a szobakerékpáromat taposom. A rajta lévő kijelző monitor minden szükséges információt megad. Én azonban különösen két adatra figyelek: az eltelt és a még hátralévő időre.
Mai igeszakaszunk az efézusi levélből arra figyelmeztet, hogy bölcs módon éljünk, "kihasználva az alkalmas időt" (5,16). Amikor visszatekintek életem elmúlt idejére, látom, hogy nem voltam nagyon bölcs. Talán ezért is szeretnék a hátralévő időben azokra a dolgokra összpontosítani, amelyeket Isten akar, hogy tegyek a jövőben.
Hogyan valósíthatom meg ezt? Kiindulópontként teljességgel meg kell értenem, hogy az idő csupán egy villanás az élet forgatagában. Isten megteremti, és elénk hozza a lehetőségeket. Ha én viszont kifogásokat keresek, elszalasztom azokat, hogy segíthessek a rászoruló embereknek. Az óra ketyeg. Mostantól a tétovázás helyett figyelni szeretnék Istenre, és azonnal nekilátni a feladatnak.
Imádság: Mennyei Atyánk, segíts bölcsen kihasználni az időt a neked végzett szolgálatban! Ámen.
Ki fogom használni az időt, melyet Isten adott számomra.
William Avery Pike (Virginia, USA)
