Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.
Kol 3,12-17.
HOMÁLYOS LÁTÁS
A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők. (Róm 12,10)
Reggelente beteszem a kontaktlencséimet, és így fohászkodom: "Köszönöm, Istenem, a látás ajándékát." Ám egyik reggel, imádság helyett zúgolódni kezdtem a gyülekezetem fiataljai miatt, akik sok nehézséget okoztak az előző este: "Végeztem, nem csinálom tovább ezt az önkéntes szolgálatot. Nem értékelnek, sőt egyenesen tiszteletlenek. Önmagukkal foglalkozók, akik egy pillanatra sem tudnak másra koncentrálni." Kedvetlenül kérdeztem az Urat: "Most mit akarsz mondani nekem, talán én vagyok az, aki nem jól látja ezt a helyzetet?"
Kis gondolkodás után rájöttem, hogy én vagyok a magammal foglalkozó. Ahelyett, hogy azt a fiatalt láttam volna, akinek a szülei nem olyan régen váltak el, én csak a neveletlenséget vettem észre. Ahol fiatalkori alkoholproblémát kellett volna látnom, ott csak a tiszteletlenséget vettem észre. Vagy akinél az önmaga vagdosása jelentett nagy problémát, ott csak a haragot láttam. Isten eszembe jutatta, hogy Jézus karjaiba vette a gyermekeket (Mk 10,16). Szerette őket, és az életük nagyon is érdekelte Jézust. Mi is hasonló együttérzésre hívattunk. Imádkozni kezdtem a srácokért, a problémáikért és saját homályos látásomért is. Megfogadtam, hogy rosszallás helyett inkább szeretetemmel fogok feléjük fordulni, ahogy Isten is szeretné.
Imádság: Istenünk, segíts úgy szeretnünk gyermekeidet, ahogy Jézus: tárt karokkal és áldásra kész kezekkel. Ámen.
Minden nap Istenhez hasonlóan szeretném látni a másik embert.
Julie Lavender (Georgia, USA)
