Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: "Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?" Jézus így válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. Ezért hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival. Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa. Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. A szolga erre leborult előtte, és így esedezett: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát. Amikor azonban eltávozott az a szolga, összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol! Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti tartozását. Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? Ekkor haragra lobbant ura, és átadta őt a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozást. Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő atyjafiának."
Mt 18,21-35.
KIPRÉSELT MEGBOCSÁTÁS
Minden keserűség, indulat, harag... legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak. (Ef 4,31-32)
Egy régi barátnőmmel találkoztam, aki egyszer nagyon megbántott. Mosolyogva váltottunk néhány szót. De belül még keserűséget éreztem. Sok évvel ezelőtt elárult. Úgy éreztem, hogy már megbocsátottam neki, de nyilvánvalóvá vált, hogy ez nincs így. A harag és a fájdalom újra felszínre tört bennem.
Ekkor a Szentlélek elém hozta a mai bibliai részt. Eszembe jutott egy lila szivacs a konyhai mosogatóban. Világos, hogy a szivacs nem képes arra, hogy miután a keserű kávét magába szívta, édes almalevet préseljen ki magából. Hogy hihetem azt, hogy miközben ragaszkodom a keserűséghez, majd könyörületet és megbocsátást préselek ki magamból? Pont, mint a szivacs: amit magamba szívok, az jön ki belőlem.
Az ige figyelmeztet, hogy legyen távol tőlünk minden keserűség a gonoszsággal együtt, ugyanakkor arra bátorít, hogy legyünk egymáshoz könyörületesek és bocsássunk meg egymásnak. Csak akkor távolíthatjuk el a keserűséget és gonoszságot, ha helyet adunk a könyörületnek és a megbocsátásnak. Ha Krisztus megbocsát nekem, én is megbocsáthatok a barátnőmnek. Eldöntöttem, hogy elkezdek Istenben bízva kiönteni minden keserűséget, és rendszeresen imádkozom a barátomért.
Imádság: Atyánk, segíts elengednünk a keserűséget, hogy megtölthess minket jóságoddal és könyörületeddel! Ámen.
Ha megbocsátok másoknak, gyakorlom a krisztusi könyörületet.
Tammy C. Van Gils (Virginia, USA)
