Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítlek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget.
Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük.
Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez.
Ézs 49,8-10.
A MAGA IDEJÉBEN
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az melyet nektek szánok. (Jer 29,11)
Majd kétévi krónikus depresszió után egy különösen sötét pillanatban úgy döntöttem, hogy eldobom magamtól az életet. Nem láttam értelmét, hogy tovább folytassam. Eltávolodtam Istentől, és minden reményt elvesztettem. Miközben készültem az öngyilkosságra, egy dicsőítő ének sorai futottak át az agyamon. Abban a pillanatban tudtam, hogy nem fogom végrehajtani a tervemet. Visszamentem a kocsihoz, és a hátsó ülésen találtam egy Bibliát. Imádkoztam, majd találomra felütöttem, és szemem az Ézs 49,8-ra esett: "A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek." Sírni kezdtem, amikor megértettem mindazt, amit Isten értem tett, és hogy ő a fájdalmas időszakban is mindvégig velem volt.
Abban a pillanatban megértettem, hogy dicsőíthetem Istent, bármin is menjek keresztül. Lehet, hogy nem értem, miért történik valami vagy hova vezet az út, de ha tudom, hogy Isten szeret, meghallgatja kiáltásomat és meggyógyít, reménységben élhetek. Ma már tudatosan figyelek minden jóra az életben, és keresem Isten áldásait a sötétségben is.
Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy mindig velünk vagy, és szeretsz minket. Segíts, hogy tudjuk egymást bátorítani, és reménységünket megosztani a szenvedőkkel! Ámen.
Mivel Isten szeret engem, végtelenül értékes vagyok.
H. Matthew Francis (Maine, USA)
