URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.
Zsolt 16,5-11.
NEM ELVESZVE
Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert jobbomon van. (Zsolt 16,8)
Az orromban kömény, curry és etióp berbere fűszerek illata keveredett az égő fa füstjével és porral; cserekereskedők hangjaival és idegen nyelvű szavakkal telt meg a fülem Addis-Abebában, Afrika egyik legnagyobb szabadtéri piacán, a Mercaton. A körülöttem lévő gyönyörű színek, arcok és mosolyok rémálommá változtak, ahogy kisfiam keze kicsúszott az enyémből. Kétségbeesetten kerestem, és a félelem eluralkodott rajtam. De aztán néhány méterre tőlem megpillantottam az élénkpiros pólója hátát. Két kedves oromo nő fogta közre, hogy megérintsék szőke haját, és kék szemébe bámuljanak.
Gyorsan odaszaladtam, és így kiáltottam: "Fiam! Azt hittem, elvesztettelek!" Könny áztatta hangomat. "Anya, te mindig tudod, hol vagyok!" - válaszolta ő magabiztosan. Mekkora hit volt a hangjában!
Néha eltávolodunk Istentől, esetleg arra gondolunk, hogy elveszítette a nyomunkat. De ő sosem hagy el bennünket, sosem hagy cserben, és mindig tudja, hogy hol vagyunk. Bármi történik, bizonyosak lehetünk abban, hogy Isten mindig megtalál bennünket.
Imádság: Atyánk, Istenünk! Segíts, hogy mindig rád figyeljünk! Köszönjük, hogy sosem hagysz el minket. Ámen.
Amikor Isten kezét fogom, sosem veszek el.
Leigh Mackenzie (Illinois, USA)
