Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.
Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.
Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
Zsolt 34,5-8.
AZ ELSŐ HELYEN
Lelkemet felüdíti... (Zsolt 23,3)
Amikor 8 éves voltam, emlékszem, segítettem édesapámnak megkeresni elveszett kulcsait. Mikor feszültté vált, ezt kérdezte: "Miért van az, hogy amikor elveszítesz valamit, akkor az mindig az utolsó helyen van, ahol megnézed?" Ravasz vigyorral hozzátette: "Ha megtalálod, abbahagyod a keresést." Úgy gondoltam, hogy ez egy fantasztikus megfigyelés. Ettől kezdve az elveszett tárgyak megtalálása játék lett számomra. A célom volt, hogy az első hely, ahol megnézem, egyben az utolsó legyen.
Ez a megközelítés alkalmazható triviális dolgok, cipők, napszemüvegek vagy a távirányító keresésénél. De hol keressük az elveszített bátorságot, reményt vagy az irányt; vagy ha elveszítjük önmagunkat? A szükség idejében túl gyakran rossz helyen keressük a válaszokat. Megkönnyebbülést keresve alkoholhoz, drogokhoz vagy más egészségtelen szokáshoz fordulunk, amelyek soha nem segítenek a jó válasz megtalálásában.
Az ige emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben elsőként Istenre tekinthetünk segítségért és vigaszért. Gondoskodóként ő tud helyreállítani és megújítani. Az ima lehetővé teszi, hogy kérjük tanácsát, és a Szentírás segít újra felfedezni végtelen szeretetét, amely újjáépítheti összetört lelkünket. Az életben mindannyian elszenvedünk veszteségeket. Vigasztaló tudni, hol kell keresnünk, hogy visszanyerjük erőnket és stabilitásunkat.
Imádság: Drága Urunk! Segíts emlékeznünk arra, hogy szükség esetén mindig kereshetünk téged! Ámen.
Az élet legnagyobb problémáiban először Istenhez fordulok.
Webb Smith (Georgia, USA)