2020. július 10. péntek

Mert nem angyalok uralma alá rendelte az eljövendő világot, amelyről szólunk. Sőt valahol valaki így tett bizonyságot: "Micsoda az ember, hogy gondolsz rá, vagy az embernek fia, hogy gondod van rá? Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, mindent lába alá vetettél." Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne lenne neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll, azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált. Mert az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé. Mert a megszentelő és a megszenteltek mind egytől származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni, amikor így szól: "Hirdetem nevedet testvéreimnek, a gyülekezet körében dicsérlek téged." És ismét: "Én őbenne reménykedem" majd újra: "Íme, itt vagyok, én és a gyermekek, akiket az Isten adott nekem." Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt; és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak. Mert nyilván nem angyalokat karol fel, hanem Ábrahám leszármazottait karolja fel. Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.

Zsid 2,5-18.

MEGLEPETÉSVENDÉG

Mert a megszentelő és a megszenteltek mind ugyanattól származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni. (Zsid 2,11)

Egyik legkorábbi gyermekkori emlékem, amikor a nagyszüleim bejelentés nélkül, meglepetésszerűen megjelentek a lakásunk ajtajában. Nyolc órányi autóútra éltek tőlünk, így rendkívül örültünk, amikor láttuk őket. A nagyszülők ajándékot is hoztak nekem, de az igazi öröm a jelenlétük volt.
Jézus születése váratlan érkezés volt. Ahelyett, hogy király lett volna egy palotában, Jézus hétköznapi emberként élt. Asztalosként dolgozott, ismerte a kemény munkát. Szolgálata során sok órányi utat tett meg anélkül, hogy lett volna hová fejét lehajtania.
Életvitelének köszönhetően Jézus sok emberrel személyes kapcsolatot alakított ki. Tanította a vámszedőket és a halászokat, zsidókat és pogányokat, férfiakat és nőket. Ma, amikor szeretettel vesszük körül embertársainkat, azt a tökéletes szeretetet tükrözzük vissza, amelyet Jézus példaként elénk állított.
Nagyszüleim Jézusról, és emberként megélt életének ajándékáról tanítottak. Jézus elénk tárt egy példát, hogyan élhetünk minden emberrel testvérként és családként. Reményt ad, hogy egy napon majd mind őt, mind szeretteinket újra meglátjuk.

Imádság: Csodálatos Tanácsos, köszönjük, hogy eljöttél közénk. Segíts szeretetet tanúsítanunk mindenki felé! Ámen.

Hogyan mutathatok krisztusi együttérzést?
Lauren Craft (Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK A HÁZÉPÍTŐ MUNKÁSOKÉRT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2020 Július
Ke Sze Cs Szo Va
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek