2020. augusztus 24. hétfő

Áldjad, lelkem, az URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél,
világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,
palotáját a vizek fölé építette, a felhőket tette kocsijává, szelek szárnyán jár.
A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává.
Szilárd alapokra helyezte a földet, hogy soha meg ne inogjon.
Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz.
Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek.
A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik.
Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet.
Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat, a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak, sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.

Zsolt 104,1-13.

CSODÁLATOS PARADICSOM

Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. (Zsolt 139,14)

Tavasszal a virágos kertünkben egy kis paradicsom palántára figyeltem fel. Különös volt, hogyan kerülhetett ide? Vajon ki szórta el a magját és ki nevelte fel?
Olyan öröm van a szívemben, hogy mennyei Atyám adta nekem csodamódon ezt a paradicsomot. Nagyra nőtt, mert esővizet kapott és sokáig sütötte a nap. Annyi paradicsom volt rajta, hogy bőven elég volt napi fogyasztásra a családnak.
Pár éve többször próbálkoztam néhány palántát ültetni, de rengeteg küszködés, munka volt vele, mert mindig meglepték a levéltetvek. Szomorú voltam miatta. És most kaptam Istentől egyetlen tő paradicsomot, amelyet késő őszig semmilyen kártevő nem támadott meg. Mindenki kérdezte: honnan vásároltad ezt a gyönyörű paradicsomot? Azt válaszoltam, hogy Isten adta ajándékként. Kérdően néztek rám és gondolták, hogy miket beszél ez az asszony? De én mondtam nekik, hogy higgyék el, mert a rózsabokromhoz közel én magam nem ültettem volna, de ha Isten ide adta, itt hagyom, és meglátom mi lesz belőle.
És valóban Isten hatalmát, csodálatos alkotását bizonyította a gyümölcs. Nagyon örülök neki, hogy ezáltal alkalmat adott a bizonyságtételre. Áldom szent nevét, aki ma is csodálatosan teremt, és magasztalom alkotásaiért a zsoltáríróval együtt.

Imádság: Uram köszönöm a mindennapi csodáidat, és köszönöm, hogy adtál látó szemeket. Ámen.

Isten méltó, hogy dicsőítsük.
Gyurkó Józsefné (Fót, Magyarország)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM LÁTJÁK ISTEN CSODÁIT!

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges!

2020 Augusztus
Ke Sze Cs Szo Va
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Tárhelyszolgáltatónk

Napi áhítat feliratkozás

Bejelentkezés

Legújabb kommentek