Dicsérjétek az URat! Milyen jó Istenünkről énekelni, milyen gyönyörű a szép dicséret!
Felépíti Jeruzsálemet az ÚR, összegyűjti a szétszóródott Izráelt.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek.
Nagy a mi Urunk és igen erős, bölcsessége határtalan.
Támogatja az ÚR az alázatosokat, de porig alázza a bűnösöket.
Zengjetek hálaéneket az ÚRnak, énekeljetek hárfakísérettel Istenünknek!
Zsolt 147,1-7.
VIGASZ A MAGÁNYBAN
Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged. (Zsid 13,5)
Egy olyan intézetben dolgozom, ahol közepes és súlyos demens betegeket ápolunk. Egy nap egy Margaret nevű lakónk elmondta, hogy nagyon magányosnak érzi magát, és nem tudja, hol lehet a családja. Nem emlékezett rá, hogy nemrég látogatták meg. Próbáltam megnyugtatni, hogy nincs egyedül, megöleltem és rámosolyogtam. De úgy tűnt, abban a pillanatban nem erre volt szüksége. Elindult, majd megfordult, rám nézett és azt mondta: Isten azt mondta, hogy ő soha nem hagy el minket. Mondtam neki, hogy ez tökéletesen így van. Mikor újra elindult, már láthatóan sokkal jobban érezte magát. Bár Margaret sok mindent elfelejtett, akkor, ott eszébe jutott egy igevers, ami vigasztalást hozott számára.
Hiszem, hogy Isten ad bátorítást, amikor arra szükségünk van, akár egy éneken, egy élményen, a Biblián vagy másokon keresztül. Megtapasztaltam ezt a saját életemben, és láttam mások életében is. Mi egy hatalmas Isten szolgái vagyunk! Bármi is vár ránk ma, bízhatunk benne, hogy Isten ott van velünk. Ő nem marad el tőlünk, nem hagy el minket, és mi soha nem vagyunk egyedül.
Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy a te szeretetedet elvihessük a magányosokhoz! És ha mi vagyunk magányosak, emlékeztess rá, hogy te velünk vagy! Ámen.
A Szentírás szüntelen emlékeztet, hogy ne felejtsem el, Isten mindig velem van.
Jenny McBride (Alabama, USA)
