Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani. De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?" Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk van, meg két halunk." Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. Miután mind ettek, és jól is laktak, összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak. Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.
Mk 6,30-46.
TARTS SZÜNETET!
Jézus felment a hegyre imádkozni. (Mk 6,46)
Felgyorsult, pörgős, zajos világunkban nem könnyű megállni és megpihenni. Mindenféle lelki, fizikai, érzelmi, mentális, családi probléma vesz körül minket, és könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy a rengeteg gondra hivatkozva egyfolytában csinálunk valamit.
Jézus azonban a munkája közben is mindig szánt időt az Atyával való kapcsolatára, és erre tanította a tanítványokat is. A Mk 6-ban arról olvasunk, hogyan küldte ki Jézus a tanítványokat. Amikor visszatértek, azonnal küldhette volna őket egy újabb helyre, hogy tanítsanak és csodákat tegyenek, ehelyett azt mondta, hogy szükségük van pihenésre.
Észrevettem, hogyha az Istennel töltött idő rovására szorgoskodom, túlterheltebbnek és stresszesebbnek érzem magam. Ha viszont szánok időt az Istennel való közösségre, akkor felfrissült lélekkel úgy tudom Isten munkáját végezni, ahogy sosem tudnám enélkül a feltöltődés nélkül. Folyamatosan tanulom a Mestertől, hogy üres tankkal nem lehet menni, sem testi sem lelki értelemben.
Imádság: Atyánk, segíts, hogy Jézus példáját kövessük, aki azt tanította, hogy ha hatékonyak akarunk lenni, feltöltődésre is szükségünk van. Segíts, hogy a nálad való megpihenés rendszeres gyakorlattá váljon az életünkben! Ámen.
A szolgálatom erősebb lesz, ha szánok időt az Istennél való megpihenésre.
Kyle Bjerga (Illinois, USA)
