Jézus mondja: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?"
"Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."
Mt 6,25-34.
MIÉRT AGGÓDNÁNK?
Ne aggódjatok életetekért... Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? (Mt 6,25.27)
Majdnem mindenért aggódom. Amikor úgy érzem, hogy legyőz ez az érzés, biztató jeleket keresek, amelyek segítenek kitartani. Ma reggel egy ilyen biztatásra leltem egy váratlan pillanatban. Egy kismadár aludt a terasz egyik sarkában. Teljes biztonságban volt, ami egyből a mai igét juttatta eszembe.
Jézus arról beszél, hogy ne aggodalmaskodjunk. Arra tanít, hogy nézzünk a madarakra, amelyek nem vetnek és nem is aratnak, mert róluk Isten gondoskodik. Remélem, egyre jobban megtanulok bízni és egyre kevesebbet aggódni, különösen azokon a dolgokon, amelyek felett nincs hatalmam. A szerető és gondviselő Isten figyel rám és kíséri valamennyi léptemet. Isten volt segítségemre abban, hogy megküzdjek a háború következményeivel, egy pusztító tornádóval és sok más kihívással.
Már a hetvenes éveim közepén járok, és tudom, hogy a jövőm és valamennyi problémám, amely terhel, Isten kezében van. Bizonyos vagyok, hogy Isten mindig gondot visel rám.
Alig várom reggel, hogy lássam a kis madarat - egy madarat, amely arra emlékeztet, hogy hárítsam a problémáimat Istenre, aki cserébe békességet és örömöt ad.
Imádság: Békesség Ura, segíts, hogy aggodalmainkat rád vessük és hálásak legyünk, bármilyen problémánk is adódik. Ámen.
Milyen emlékeztető jelek segítenek, hogy megszűnjenek aggodalmaink és bízhassunk Istenben?
Harold Lemley (Georgia, USA)
