Isten gondviselése
Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok! Mert ilyesmikért a világ pogányai törik magukat, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az ő országát, és ezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!
Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg. Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.
Lk 12,22-34.
ERŐS BEFEJEZÉS
Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. (Lk 12,22)
Amikor felvettek a Mezőgazdasági Egyetem ötéves képzésére, a családom anyagi nehézségekkel küzdött. Édesanyám üzleti tőkéjének nagy részét elvitték a kiadásaim. Az édesapám bátorított, hogy a tanulmányaimra koncentráljak.
A körülményeim egyre nehezebbé váltak, és én is egyre lehangoltabb lettem. Magányomban írni kezdtem, és írópályázatokra jelentkeztem, remélve, hogy pénzjutalmat kapok. Nem jött össze. Ez alatt tanultam jobban bízni Istenben.
A várakozással töltött évek után Isten megsegített. Harmadévben egy ösztöndíjat kaptam, ami fedezte tandíjamat. A negyedik év végére Isten újabb támogatókat küldött, akik fizették a könyveimet, a napi taxiköltségem és a kutatói munkámat. Támogatóim teljesen ismeretlenek voltak, az egyetlen kapcsolat a keresztény hitünk volt. Ez által közeli barátság alakult ki köztünk.
Habár tanulmányaim megsínylették pénzügyi nehézségeimet, sikerült jó eredménnyel végeznem. Tele vagyok Isten iránti hálával, amiért a befejezés jobb lett, mint a kicsiny kezdet.
Imádság: Istenünk, hálát adunk neked, amiért másokon keresztül gondoskodsz rólunk. Segíts, hogy tegyük a dolgunkat, és lehetőségünk szerint támogassunk másokat! Ámen.
Isten mások kedvességén keresztül gondoskodik rólam.
Ehi-kowochio Ogwiji (Szövetségi Fővárosi Terület, Nigéria)
