A keresztyének azok az emberek, akiken átsüt a napfény!

Egyszer egy asszony elvitte a kisfiát templomba. A kisgyermek mély
csodálattal nézegette a templom falait, különösen az ablakokat,
amelyek külüönböző színes képekből álltak össze. A kisfiú mindig
kérdezgette édesanyját: "Ez mi? Kik vannak ott? Miért beszél a bácsi?".
Éppen imádság következett, mire az asszony emghajtotta a fejét, de a
kisfiú továbbra is fészkelődött és megkérdezte anyjától: "Anyukám,
nézd ott, kik azok? Majd a tanítványokra mutatott az ablaküvegre.
Édesanyja próbálta csitítani kisfiát és megpróbálta röviden kielégíteni
kiváncsiságát. "Azok ott kisfiam a keresztyének".

Az iskolában másnap hittanóra volt. Ahol a keresztyénségről
beszélgettek. Felszólították a kisfiút, hogy mondja meg ki a keresztyén.
A válasz így hangzott: "A keresztyének azok az emberek, akiken átsüt
a napfény!!!