Bocsáss meg, Jézusom!

Bocsáss meg, Uram, a sok gyötrelemért,

amit szenvedtél az én bűneimért!

Én nem tudtam, hogy minden „kis” hazugság

korbácsütésként mérte Rád a kínját!

Én nem tudtam, hogy minden hitszegésem

egy újabb tövist döfött Beléd a kereszten…

Én nem tudtam, hogy súlyos vétkeim

Magadra vetted, s sírtad könnyeim…

Én nem tudtam, hogy van reményem megszabadulni itt

a Sátán rabságából, s ledobni láncait

van jogom, mert Te megfizettél

minden bűnömért, s nem vádolhat ezért

tovább az ősi vádló, s nem kell elhinnem,

hogy ezernyi súlyos vétkem

ha eljön az idő számon kéri Isten!

Bocsásd meg tudatlanságom, s eddigi életem,

mely nem is volt élet, ha Nélküled éltem!

Segíts, hogy én is megbocsássak magamnak mindenért,

s merjem elhinni, hogy megfizettél azért,

hogy végre élhessek akaratod szerint,

s ne kelljen attól félnem, hogy vétkezem megint!

Vezess, szeress, segíts, s én Rád bízom magam,

hiszen Te vagy az, Aki az én Uram!

Uram, Megváltóm, „Bátyám”! Kérlek, segíts nekem,

hogy ne tékozoljam el most már az életem!

Hadd éljek úgy, hogy végre örüljön Istenem,

mert minden amit teszek, dicsőségére legyen!

(2014.11.14.) Sz Sz E