Sáfárság
2020. 12. 01.
Sáfárság
Kincseim forrása:
Te vagy Uram!
Én csak Krisztusnak gyenge mása,
mert utam:
nem mindig Hozzá igazítom…
Nem Vele megyek,
hogy ha hív a hídon….,
Inkább bűneimbe merítkezem,
s akkor jövök rá, hogy mezítelen,
és mily gyenge vagyok…
De szereteted ott még sohasem hagyott!
Minden,
amit magaménak tudhatok:
az utolsó ingem,
és észbeli képességeim
/ melyek nem túl nagyok/;
az összes szerzeményeim:
Tőle vannak- ajándékba!
S nem az Élet ostoba játéka,
ami történik velem…
Ő kísér kedvesen
ha elfogadom:-
kezemet fogva…!
S ha szeretem nagyon:
életét csempészi boromba,
testével táplál,
leheletével éleszt,
jobbat tud a vártnál,
s helyettem sokat végez…
Te vagy Uram
kincseim forrása!
S ha véget ér a futam,
hadd legyek társad!
Hadd bújjak meg
nyugtató öledben,
hiszen szeretsz,- s én szeretlek;
Barátságunk hadd legyen töretlen!
Dr. Szluha Gyula Antal