Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, nem volt velük, amikor megjelent Jézus.
A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.
Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek!
Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő!
Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem!
Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek.
SEBHELYEIM
Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. (Ézs 53,5)
Ha tükörbe nézek, rájövök, hogy az évek nyoma egyre inkább megjelenik idősödő testemen. Ráncosabb a bőröm, a hajam ritkább, és még egy kicsit alacsonyabb is vagyok, mint korábban. A sebhelyeket is jobban észreveszem. Az unokáim néha rá is kérdeznek. Az egyik a lábamon egy gyerekkori balesetből származó heg van, a karomon levő pedig egy szögesdrót kerítéssel való találkozásból maradt. Az arcomat egy tüskés bokor sebezte fel.
Sokunknak vannak hegei, melyek a múlt sebeit idézik fel. Néhány látható, mások nem. Néha arról álmodom, hogy leülhetek Jézussal, és szemtől szembe beszélgethetünk ezekről a dolgokról. Elképzelem, hogy időt szán arra, hogy beszéljen velem a sebeimről, és aztán talán ő is mesél az övéiről. Emlékeztetne rá, hogy az ő szenvedése, sebei és hegei mind értem, értünk voltak.
Ézs 53,5 és 1Pt 2,24 mondja, hogy az ő sebei árán gyógyultunk meg. Jézus áldozatának köszönhetően egy nap majd megélhetjük ezt a beszélgetést vele, és elmondja majd, hogy mennyire szeret bennünket. Bár sebeket és hegeket hordozunk, Jézus nagy áldozata és feltámadása által átformálódunk. Halleluja!
Imádság
Atyánk, köszönjük, hogy elküldted Fiadat ebbe a sebzett világba. Várjuk az időt, mikor szemtől szemben beszélgethetünk majd a mi Urunkkal és Megváltónkkal. Ámen.
Jézus megérti a szenvedésemet, mert ő maga is szenvedett.

