Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé.
Magasztallak, URam, mert megmentettél. Nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek bajomon.
URam, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem.
URam, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem roskadtam a sírba.
Zengjetek az ÚRnak, ti hívei, magasztaljátok szent nevét!
Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás.
Zsolt 30,1-6.
BÁNATBÓL ÖRÖMBE
Jézus mondja: Aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be. (Mt 18,5)
Egyik vasárnap egy családtagom halála miatt nagyon szomorú voltam. Istentisztelet után kimentem a templom játszóterére. A két hinta egyike elromlott, és a kislány, aki a jó hintában ült, mondta a barátnőjének, hogy mindjárt átengedi neki. A másik kislány mégis sírva ment el. Odamentem hozzá, és megkérdeztem, akar-e velem játszani egy játékot, ami gyerekkoromban a kedvencem volt. Bemutatkoztunk egymásnak, és elkezdtünk játszani. Nemsokára már nevetett, megfogta a kezemet, és nem engedte el, míg érte nem jött az anyukája.
Abban a pillanatban a bánatomból öröm lett. Azt hiszem, az Úr ezen a kislányon keresztül mutatta meg nekem szeretetét. Segítettünk egymásnak, hogy a bánatunk örömre változzon. Azóta a kis barátommal nagy öleléssel üdvözöljük egymást minden vasárnap a templomban.
Isten azt akarja, hogy mindannyian érezzük, hogy szeret minket. Jézust küldte el, hogy általa mutassa meg nekünk szeretetét; azt a szeretetet, ami nemcsak letörli a könnyeket, de biztosít arról is, hogy mennyei Atyánk mindig velünk van.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy a szomorúságban vigasztalónk vagy. Add, hogy mi is örömöt hozzunk mások életébe! Ámen.
Ha Isten szeretetével fordulok másokhoz, az én bánatom is örömre változik.
Shirley Prince (Alabama, USA)
