A kánai menyegző
A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában, és ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk. Mire Jézus azt mondta: Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám. Anyja így szólt a szolgákhoz: Bármit mond nektek, tegyétek meg! Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három metréta fért. Jézus így szólt hozzájuk: Töltsétek meg a vedreket vízzel! És megtöltötték színültig. Majd ezt mondta nekik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak! Ők pedig vittek. Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: Minden ember a jó bort kínálja először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig mostanáig tartogattad a jó bort. Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne. Ezután lement Kapernaumba anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott maradtak néhány napig.
Jn 2,1-12.
JELEK
A násznagy így szólt a vőlegényhez: Minden ember a jó bort kínálja először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig mostanáig tartogattad a jó bort. (Jn 2,9-10)
A Yosemite Nemzeti Park erdeiben túráztunk, és eltévedtünk. Már alkonyodott, és fogalmunk sem volt, hogyan találunk vissza a sátrunkhoz. Kértünk volna útbaigazítást, de nem találkoztunk másokkal. Ebből arra következtettünk, hogy biztosan jócskán eltávolodtunk minden járt úttól. Feszültek voltunk és féltünk, míg végül megláttunk egy jelzőtáblát: "Yosemite-völgy, 2.4 mérföld". Nagy erőbedobással és megkönnyebbüléssel siettünk vissza a táborhelyünkre a völgybe.
Jelek és jelzések mindenütt vannak az életben: túrajelzések, figyelmeztető táblák, értesítések a telefonon, vagy jelzőfények az autóinkon. A jeleknek az a célja, hogy felhívják a figyelmünket valamire, ami túlmutat magán a jelen. János evangéliuma Jézus csodáit jeleknek nevezi, amelyek közül az első egy esküvőn történt Kánában. A menyegzőn elfogyott a bor, de Jézus a hatalmas kővedrekben álló vizet a legjobb borrá változtatta.
Amikor túra közben megláttuk a jelzőtáblát, örömöt éreztünk, nem egyszerűen a jel miatt, hanem mert tudtuk, hogyan találjunk vissza a táborhelyünkre. Amikor Jézus a vizet borrá változtatta, akkor a történet legjobb része nem maga a csoda volt, hanem amire a jel rámutatott: a Krisztusban való üdvösség.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük a jeleket, amelyek utat mutatnak hozzád. Segíts, hűségesen követni téged! Ámen.
Jézus csodái az üdvösségre mutatnak.
Adam Benson (Észak-Karolina, USA)
