Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad; ezeket összegyűjtik, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.
Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben!
Jn 15,1-9.
GYÜMÖLCSTERMŐ SZŐLŐTŐ
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. (Jn 15,5)
Amikor férjemmel vidékre költöztünk, egy szőlőskertet akartunk telepíteni, hogy kis mennyiségben házi bort készíthessünk. Felkerestünk hát egy helyi borászt, aki a régió klímájának megfelelő különféle szőlőfajtákat javasolt. Nagy gonddal alakítottuk ki a szőlőskertet: csöpögtető öntözőtechnikát, támasztó huzalrendszert alakítottunk ki, és visszametszettük a szőlővesszőket. Öt évig dolgoztunk vele, de nem értünk el eredményt, a szőlőszemek kifejlődtek, de azután elfonnyadtak a nyári hőségben.
A szőlősorok mentén néhány szederbokrot is ültettünk. Ezek nagyon kedvelték a talajt, a bőséges öntözővizet, és a helyi klímát. Nemsokára termő feketeszeder-bokrok egész sora képződött. Az egyik nyáron 200 kis kosárnyi gyümölcsöt szedtünk le. Végül hagytuk, hogy a szeder kiszorítsa a szőlőt.
Felismertem, hogy mennyire hasonló az életünk a szőlőskertünkhöz. Terveket készítünk és elképzeljük a jövőt, azután váratlanul találkozunk Isten szándékával, ahogy mi a szederbokrokkal. Ha makacsul ragaszkodunk terveinkhez, elmulaszthatjuk az Isten által elénk tárt lehetőségeket.
Imádság: Istenünk, köszönjük bőkezű ajándékaidat. Segíts észrevenni, amint kezed munkájával irányítod életünket. Ámen.
Új perspektívát lelek, ha feladom terveimet és Istent keresem.
Kathryn Jones Malone (Texas, USA)
