Amikor Aháb elmondta Jezábelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a prófétákat megölte karddal, Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! Illés megijedt, felkerekedett és ment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaért egy rekettyebokorhoz, és leült alá. Azt kívánta, bárcsak meghalna, és így szólt: Elég most már, URam! Vedd el az életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél ott van egy forró kövön sült lángos és egy korsó víz. Evett, ivott, majd újra lefeküdt. Az ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! Ő fölkelt, evett és ivott, majd annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig. Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés?
1Kir 19,1-9.
SOHA NE ADD FEL!
Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. (Jak 1,2-3)
A kertemben van egy guavafa, amely minden évben ízletes gyümölcsöt terem. A gyümölcsök mellett ez a fa árnyékot is ad és vonzza a madarakat. A tavaly nyári erős szélvihar után a guavafa kidőlt. Nem akartam kivágni, mert a törzsét a dőlés után megtámasztotta a garázs szerkezete, és tovább termett. Egy év után újra átgondoltam a kivágást, de közben észrevettem, hogy az anyafa gyökeréből több új hajtás is kibújt. Ez a fa megújult!
Lenyűgözött ennek a fának a kitartása. Megkérdeztem magamtól, vajon én is ilyen elszánt vagyok-e, amikor kihívásokkal nézek szembe. Most éppen nagy anyagi nehézségekkel küzdök, és munkanélküli vagyok. Már elgondolkodtam azon, hogy mindennel felhagyok, és kértem Istent, hogy vigyen el - hasonlóan Illés próféta kéréséhez, amikor Jezábel megfenyegette.
De a guavafám megtanított arra, hogy soha ne adjam fel a harcot. Megtanított bízni a helyreállításban, amely Istentől fog jönni a megfelelő időben.
Imádság: Hűséges Istenünk, segíts, hogy soha ne adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy a te időzítésedben minden helyreáll! Jézus nevében kérünk. Ámen.
Nem adom fel, mert tudom, Isten mindig velem van.
Paulo Fernando Goncalves de Moura (Rio de Janeiro, Brazília)
