Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott vele, és másik ötöt keresett hozzá. Ugyanígy a két talentumos is másik kettőt keresett hozzá. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. Hosszú idő múlva azután megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. Eljött az, aki az öt talentumot kapta, hozott másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot bíztál rám: nézd, másik öt talentumot kerestem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében! Eljött az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot bíztál rám: nézd, másik két talentumot kerestem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében! És amikor eljött az, aki az egy talentumot kapta, ezt mondta: Uram, tudtam, hogy könyörtelen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van az, ami a tied. Ura így válaszolt neki: Te gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamatostul kaptam volna vissza azt, ami az enyém. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
Mt 25,14-30.
AZ OLTÁR ELŐKÉSZÍTÉSE
Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai. (1Pt 4,10)
Sok éve az én feladatom, hogy a vasárnapi istentiszteletre előkészítsem az oltárt, és ez nagy örömmel tölt el. A hagyományos virágdíszítés helyett igyekszem ihletet meríteni a vasárnapi olvasmány és a textus szövegéből. Így az imádság és a Szentlélek segítségével az oltár a Szentírás és a lelkész üzenetének vizuális megjelenésévé alakul. Néha frusztrált, ha át kellett dolgoznom az eredeti elgondolást, mert az mégsem működött. A végén azonban mindig sikerült elérni, hogy kifejező legyen az oltár, és ez tetszett a gyülekezetnek is.
Az oltárt előkészítése sokféle áldást hozott az életembe: a Szentírás egyes szakaszai új értelmet nyertek, az istentiszteletek élővé váltak, és jómagam megtanultam jobban értékelni az olyan közönséges tárgyakat, amelyeket át lehet alakítani sokat jelentő szimbólumokká. Mindig azt remélem, hogy az oltár még egy jelentést ad az istentisztelet átéléséhez. Sokáig nem tudtam, hogyan reagáljak mások véleményére az oltárt illetően, de most már elmondom nekik, hogy ez az én Istentől kapott szolgálatom. Igazi áldásokat nyerek, mialatt ezt a szolgálatot végzem.
Imádság: Istenünk, segíts bennünket, hogy felfedezzük és használjuk azokat a különleges ajándékokat, amelyeket nekünk adtál! Ámen.
Istent szolgálva mélyül a hitem.
Stanley Hartness (Mississippi, USA)
