Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést. Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. Aki ültet és aki öntöz: egyek, és mindegyik a maga jutalmát kapja majd fáradozásához méltóan. Mert mi Isten szolgálatában állunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus.
1Kor 3,6-11.
AZ ÁTADOTT HIT
Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. (2Kor 12,9)
Az elmúlt évben ünnepeltük az 50. házassági évfordulónkat. Az Úr ezt még megengedte nekünk, de egy hónap múlva meghalt a férjem. Én sok éve járok gyülekezetbe, és teljesen átadtam életemet az Úrnak. Igyekeztem az ige magvát vetni a családomban. Néhány éve ők is istenfélő keresztények lettek.
Megváltozott az életünk. Isten jelenlétét éreztük állandóan. Ha megkérdeztem a férjem, hogy mit kér reggelire, azt válaszolta, imádságot és felolvasást a Bibliából. Kedvenc igéje, "Elég neked az én kegyelmem...", mindig előtte volt a kisasztalán, még a kórházba is magával vitte. A férjem csendesen viselte fájdalmait, sohasem panaszkodott, és tudom, sokat imádkozott. A halála után vigasztalást és békességet csak Istenben találtam. Ő megerősített, hogy mindent el tudjak rendezni és a lelki fájdalmat elviseljem.
Bármit élünk át, szerettünk elvesztését, vagy más nagyobb problémákat, Istenben bízhatunk. Az ő igéje mindig igaz, szeretete és hűsége állandó. Erre bátorított az én saját igém is: Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem (Fil 4,13).
Imádság: Drága Uram, köszönöm, hogy megoszthattam az örömhírt családommal. Te adj nekünk növekedést a hitben naponként. Ámen.
Bármi történik, Isten mindig velünk van.
Cseh Istvánné (Nyíregyháza, Magyarország)
