Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét, amely ezt mondta: Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába. Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog.
Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. Írd meg tehát mindazt, amit láttál, ami van, és ami ezek után történik majd, a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.
Jel 1,9-20.
ELHÍVÁS AZ ÍRÁSRA
Hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét, amely ezt mondta: "Amit látsz, írd meg egy könyvben..." (Jel 1,10-11)
Egyik délután nagyon elfáradtam az online oktatásban, mikor általános iskolás diákjaimat tanítottam a pandémia alatt otthonról. Hirtelen a mai igevers jutott eszembe: Amit látsz, írd meg!
Nem tartottam magam írónak, úgyhogy különösen megütött ez a gondolat. Tovább töprengtem ennek az igeversnek a jelentésén, aztán valahol mélyen éreztem, hogy Isten arra hív, hogy tegyek valamit, csak nem tudtam, mit.
Elkezdtem imádkozni és vezetést kérni a Szentlélektől, és kaptam egy bizonyosságot. Megosztottam ezt a feleségemmel, és ő is arra bátorított, hogy engedelmeskedjek Isten hívásának. Úgyhogy ezt tettem. Leírtam a tapasztalataimat arról, hogy milyen Jézust követni egy olyan országban, ahol a kereszténység kisebbségben van, és megosztottam ezt a blogomon és más kiadványokban. Meglepetésemre az emberek olvasni kezdték az írásomat, és visszajeleztek, hogy az áldás volt számukra.
Ebből a tapasztalatból megtanultam, hogy a Szentlélek bármilyen helyzetben tud cselekedni. Isten mindig módot talál rá, hogy terjedjen Krisztus evangéliumának üzenete.
Imádság: Drága Jézus, köszönjük, hogy szólsz hozzánk és vezetsz minket azon az úton, amelyen járnunk kell. Nyisd meg szívünket, hogy halljuk a hangodat! Ámen.
Isten milyen új szolgálatra hív?
Ayub Simanjuntak (Nyugat-Jáva, Indonézia)
