Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: Ki a nagyobb a mennyek országában? Ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.
Mt 18,1-5.
GYERMEKI CSODÁLAT
Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. (Mt 18,4)
Soha nem fogom elfelejteni egyik élményemet első osztályos koromból. Ez egy hétfői napon történt. Előző nap voltam a gyülekezetben a vasárnapi iskolai gyermekfoglalkozáson. Tanárunk aznap arról beszélt nekünk, hogy Jézusban mindig barátra lelünk. Mindennap mellettünk van, mintha kéz a kézben járnánk - mondta nekünk.
Azon az emlékezetes hétfőn az iskolába menet eszembe jutott a vasárnapi iskolai üzenet. Hirtelen felemeltem a jobb kezem, és elképzeltem, hogy megfogom Jézus kezét. Még most, évtizedekkel később is élénk és vigasztaló emlékem ez az élmény.
Ahogy a felnőtt korban egyre érettebbé válunk, gyakran elveszítjük ezt az egyszerű kapcsolatot Jézussal. Jézus azonban világossá tette, hogy meg kell változnunk, és olyanná kell válnunk, mint a gyermekek (Mt 18,3), alázatosan élve és gondolkodva. Ez azt jelenti, hogy egyszerű, romlatlan, meghitt kapcsolatot kell fenntartanunk Jézus Krisztussal. Ha imáinkban és gondolatainkban fenntartjuk ezt a kapcsolatot Krisztussal, megtapasztalhatjuk, hogy fogjuk Jézus kezét, amely mindig ki van nyújtva felénk.
Imádság: Urunk, segíts, hogy megőrizzük a gyermeki csodálatot a veled való kapcsolatunkban! Hadd érezzük mindig jelenlétedet, amely végigvezet minket az életen! Ámen.
Mindennap megfoghatom Jézus kezét.
John Alter (Florida, USA)
