Csorba István: DERŰS ARCCAL

DERŰS ARCCAL

Derűs arccal, add, járhassunk,
Vidám dallal, hadd áldhassunk,
Mennyei derűt, fényt, hadd lásson a bús világ,
Gyúljon a sötét szívekbe világ.

Derűs arccal, add, járhassunk,
Mint a madár, hadd szállhassunk.
Derűs arccal, add, járhassunk végre,
Imádattal, hittel, tekintve az égre!

Dicsőítsd meg a szent, derűs arcokat,
Így vívjuk meg naponként a harcokat.
Krisztussal együtt, imára borulva,
Fölállva térdünkről, ismét fölvidulva.

Éber tanítványként, sohasem lankadva,
Krisztusunk keresztje mellől sohasem elfutva.
Mert Ő elkísér minket minden sok bajunkba,
Kitartva velünk, a mi Gecsemánénkba.

A vérveríték mögött, mégis ott van a fény,
Mert Krisztus Isteni lény,
Derűs arcot ő tud adni,
Szent lelkével átitatni.

2008. szeptember 5. Szék.
Csorba István