Sáfárság

2020. 12. 01.

Sáfárság

Kincseim forrása:

Te vagy Uram!

Én csak Krisztusnak gyenge mása,

mert utam:

nem mindig Hozzá igazítom…

Nem Vele megyek,

hogy ha hív a hídon….,

Inkább bűneimbe merítkezem,

s akkor jövök rá, hogy mezítelen,

és mily gyenge vagyok…

De szereteted ott még sohasem hagyott!

Minden,

amit magaménak tudhatok:

az utolsó ingem,

és észbeli képességeim

/ melyek nem túl nagyok/;

az összes szerzeményeim:

Tőle vannak- ajándékba!

S nem az Élet ostoba játéka,

ami történik velem…

Ő kísér kedvesen

ha elfogadom:-

kezemet fogva…!

S ha szeretem nagyon:

életét csempészi boromba,

testével táplál,

leheletével éleszt,

jobbat tud a vártnál,

s helyettem sokat végez…

Te vagy Uram

kincseim forrása!

S ha véget ér a futam,

hadd legyek társad!

Hadd bújjak meg

nyugtató öledben,

hiszen szeretsz,- s én szeretlek;

Barátságunk hadd legyen töretlen!

Dr. Szluha Gyula Antal